|
Főmenü |
|
| |
|
TÁMOGATÓ |
|
| |
|
TÁMOGATÓ |
|
| |
|
TÁMOGATÓ |
|
| |
|
TÁMOGATÓNK |
|
| |
|
|
|
Hivatalos dokumentumok |
|
A DUNAKANYARI LÁTÁSSÉRÜLTEK EGYESÜLETÉNEK
A L A PSZABÁLYA
2015. augusztus 29.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) 2005. április 24. napján tartott Országos Küldöttközgyűlése a 4/2005. sz. határozatával a Szövetség szervezeti átalakulását határozta el. E döntés alapján a Vácott és tágabb környezetében élő vak és gyengénlátó emberek elhatározták az 1978-tól működő MVGYOSZ Váci Körzeti Csoport tevékenységének folytatására önálló társadalmi szervezet, v a Dunakanyari Látássérültek Egyesülete létrehozásátés megalkották az alábbiak szerint az Egyesület Alapszabályát.
A megváltozott jogszabályi követelmények figyelembe vételével az Egyesület tagjai 2015. augusztus 29-én megtartott közgyűlésükön, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve az alábbi tartalommal állapították meg és fogadták el az Egyesület új alapszabályát:
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az egyesület neve: DUNAKANYARI LÁTÁSSÉRÜLTEK EGYESÜLETE
1. Rövid neve: DULÁTE
2. Székhelye: 2600 Vác, Földváry tér 14.
3. Működési területe: Vác város és vonzáskörzete
4. Bélyegzője: kör alakú, körben futó szélfelirattal az Egyesület neve, középen az alapítás éve: 2005.
5. Az Egyesület jogállása:
Az Egyesület jogi személyiséggel rendelkező közhasznú társadalmi szervezet, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselőjelölt- illetve képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése.
II.
AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI, TEVÉKENYSÉGE;
KÖZHASZNÚSÁG
1.) Az Egyesület célja
Magyarország Alaptörvényében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben, a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvényben, a Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben, a Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben, valamint a fogyatékosok jogairól szóló ENSZ egyezményben meghatározott jogok vakok és gyengénlátók (a továbbiakban: látássérültek) körében történő megvalósulásának elősegítése,a látássérült emberek szociális biztonságának, közösségekbe beilleszkedésének sokoldalú rehabilitációjának, aktív, önrendelkezésen alapuló önálló életvitelének, , jogaik érvényesülésének elősegítése, fogyatékosságukból eredő sajátos szükségleteik kielégítésének előmozdítása, érdekeik képviselete, védelme, érvényesítése; az Egyesület tagjainak társadalmi összefogása.
2.) Az Egyesület az alábbi közfeladatok megoldásában vesz részt lehetőségei függvényében:
-
Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi, rehabilitációs tevékenység - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ 1) és (4) valamint 23.§ (5) 17. pontja; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 35.§ (2) e) pontja, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 21. §-a;
-
szociális tevékenység, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatások - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdése 8. pontja valamint szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. és 64. §-a,
-
látássérültek és családtagjaik segítése érdekében kifejtett szociális tevékenység, családsegítés – a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 1. § - 6. §-a;
-
helyi közfoglalkoztatás Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 12. pontja;
-
sport – a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § d és e pontja,
-
nevelés,oktatás, képességfejlesztés, szakképzés - 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, a szakképzésről szóló1993. évi LXXVI. törvény1.§ d) pontja;
-
ismeretterjesztés, kulturális tevékenység - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésének 7. pontja,
-
hátrányos helyzetű csoport társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 6.§ (1) a), a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény 19.§, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 12003. évi CXXV. törvény értelmében
-
közreműködés a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítésében, akár közérdekű igényérvényesítés révén is bíróság és hatóságok előtt; továbbá a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetése révén - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény (a továbbiakban: Fot.) 2. § (5) bekezdése
-
együttműködés a látássérült emberek rehabilitációját végző szervekkel és személyekkel, valamint rehabilitációs tevékenységben való részvétel - Fot. 21. § c) pontja;
-
ismeretterjesztés, érzékenyítés, a tudatosság növelése: - Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. Törvény 8. cikk;
-
a habilitációhoz és rehabilitációhoz kapcsolódó, a látássérült személyek számára tervezett támogató-segítő eszközök és technológiák elérhetőségének, ismeretének és használatának elősegítése - a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. Törvény 26. cikk 3. pontja
3.) Az Egyesület tevékenysége:
a) érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységet végez;
b) részt vesz a fizikai, informatikai és a gondolkodás szintjén történő akadálymentesítésben;
c) látássérült személyek részére segítséget ad az érdekérvényesítéshez, a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez;
d) elősegíti a látássérült munkavállalók foglalkoztatását, rehabilitációs foglalkoztatást végezhet;;
e) segíti a látássérültté válókat abban, hogy új – látássérültként is ellátható – szakmát tanuljanak, annak érdekében, hogy a látássérülés miatt ne romoljon jelentősen társadalmi, vagyoni helyzetük;
f) információs és tanácsadó szolgáltatás működtet a látássérült emberek ügyeinek intézése érdekében;
g) elősegíti a látássérült emberek egészségmegőrzését, sportolását, rehabilitációját, nevelését, oktatását és művelődését:
1. egészségmegőrzési, mentálhigiénés, rehabilitációs oktatási és művelődési célú előadásokat, rendezvényeket és tanfolyamokat szervez, kiadványokat ad ki;
2. szabadidős és ismeretterjesztő programokat rendez;
h) a látássérült emberek társadalmi befogadásának megkönnyítése érdekében
1. ismeretterjesztő, érzékenyítő, szemléletformáló tevékenységet végez,
2. információs szolgáltatást, felvilágosítást nyújt;
i) a látássérült emberek életvitelének megkönnyítése érdekében:
1.segédeszközöket értékesít, adományoz vagy ad haszonkölcsönbe, tartós használatba,
2.egyéb természetbeni vagy pénzbeli támogatást nyújthat;
j) kapcsolatot tart és együttműködik – az elsősorban a látássérült emberek érdekében tevékenykedő – hasonló tevékenységet végző hazai és külföldi szervezetekkel, szakemberekkel, az érintetteket e szervezetekhez, hatóságokhoz, szakemberekhez irányítja.
k) kapcsolatot tart és együttműködik az önkormányzatokkal, a polgármesteri hivatalokkal, kistérségi önkormányzati szerveződésekkel, a háziorvosi szolgálattal, családsegítőkkel, a kormányhivatalokkal, , oktatási-nevelési, szociális és egészségügyi intézményekkel, a védőnői hálózattal.
l) Nemzetközi kapcsolatokat épít cél szerinti tevékenységeinek megvalósítása érdekében.
III.
AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1.) Az Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytathat, ilyen tevékenységet csak célja megvalósításának előmozdítása érdekében kiegészítő jelleggel végezhet. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy az alapszabályában meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
2.) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységérefordítja. Az Egyesület – a fentiekre is tekintettel - éves költségvetés alapján gazdálkodik.
3.) Az Egyesület a tevékenysége és a feladatai ellátása érdekében közérdekű önkéntes tevékenységet szervezhet, továbbá ilyen tevékenység keretében önkénteseket fogadhat, és önkéntes tevékenység kedvezményezettje lehet.
4.) Az Egyesület – feladatai ellátásához - tanulókat fogad az iskolai közösségi szolgálat teljesítésére.
5.) Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
6.) Az Egyesület a II/2. pontban írt feladatokat működésének személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek függvényében, az érdekkörébe tartozó emberek szükségleteinek figyelembe vételével, fokozatosan valósítja meg.
7.) Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.dulate.hu internetes honlapján, az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán és a Váci Napló c. lapban való közzététel útján biztosítja.
Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év június 30. napjáig a www.dulate.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi.
8.) Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségén másolatot készíttethet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára.
VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS
9. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét a közgyűlés állapítja meg, amelyet legkésőbb minden év szeptember 30. napjáig kell az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
10.) Az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év szeptember 30. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
IV.
AZ EGYESÜLET TAGJAI
-
Az Egyesület tagjai lehetnek: természetes és jogi személyek.
-
Az Egyesület teljes jogú tagjai lehetnek azok a természetes személyek, akik igazoltan gyengénlátó, vagy vak emberek és az Egyesület céljával egyetértenek, részt kívánnak venni feladatainak megvalósításában és ebbéli szándékukat kifejezésre juttatják.
-
Az egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes vagy jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek anyagi hozzájárulásukkal az egyesület céljának megvalósulását rendszeresen kívánják segíteni, ha kinyilvánítják egyetértésüket az egyesület céljával, hajlandóságukat a pártoló tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére.
-
Csak az Egyesület teljes jogú tagjai részesülhetnek olyan kedvezményekben , juttatásokban, amelyet a kedvezményt, juttatást felajánló kifejezetten látássérültek számára ajánl fel.
-
A pártoló tag a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt.
-
A jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok jogaikat képviselőjük útján gyakorolják.
5.) A tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatért az elnök útján a soron következő közgyűléshez lehet fordulni.
6.) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
-
Az egyesületi tagság megszűnik: a tag kilépésével (indok- megjelölése nélkül kiléphet, tagsági viszonya a kilépést bejelentő írásbeli nyilatkozatának az egyesület vezetőségéhez érkezése napján szűnik meg), halálával, a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, , valamint kizárással.
-
Az elnökség a tagsági jogviszonyát harmincnapos határidővel írásban felmondhatja annak,., aki a közgyűlés által előírt tagdíjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére az esedékességtől számított hat hónapon át nem tesz eleget. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
-
Az elnökség bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárási eljárás lefolytatása eredményeként - kizárhatja a tagok sorából azt a tagot, aki jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sért, az egyesület céljával összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít – különösen azt, aki az egyesület munkájában huzamosabb ideig – neki felróható okból – nem vesz részt, vagy közösségellenes magatartást tanúsít, vagy akit a bíróság szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt,
-
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
-
A tagok jogai:
-
A teljes jogú tagok a közgyűlésen szavazati, és tanácskozási joggal vesznek részt, az Egyesületben bármely tisztségre választhatóak feltéve, hogy nem áll fenn velük szemben kizáró ok (büntetett előélet, összeférhetetlenség), továbbá az egyesület bármely szervéhez javaslatokat, észrevételeket nyújthatnak be, az Egyesület helyzetéről tájékoztatást kérhetnek.
-
Az egyesület tagjai bármely egyesületi szerv vagy tisztségviselő jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítése iránt keresetet terjeszthetnek elő – 30 napon belül – a bíróságnál.
-
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
-
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
-
A teljes jogú tagok kötelezettségei:
-
Az egyesület tagjai kötelesek az alapszabály, a közgyűlés, illetve a vezetőség törvényes rendelkezéseit megtartani
-
Az egyesület tagjai – lehetőségeik és képességeik szerint – kötelesek az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az egyesület anyagi eszközeinek gyarapításában és megóvásában közreműködni, az egyesület szervezeti életében részt venni, a megállapított tagdíjat fizetni, illetve a vállalt közreműködést vagy anyagi hozzájárulást teljesíteni.
-
Pártoló tagok
-
A pártoló tag csak vagyoni hozzájárulásával vesz részt az egyesület tevékenységében, tagdíjfizetésre és más tevékenységre nem kötelezhető.
-
a pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
V.
AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI
1.) Az Egyesület szervei.
Vezetőszervek:
-
Közgyűlés
-
Elnökség
Az Egyesület egyéb szervei:
-
Felügyelő Bizottság
2.) Az Egyesület tisztségviselői:
-
Elnök
-
Alelnök, a vezetőség tagjai
-
Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai
3.) Az egyesületi tisztségviselők egyesületi munkájukat általában anyagi ellen-szolgáltatás nélkül kötelesek elvégezni. Szükséges kiadásaik megtérítését az egyesület pénzeszközeiből igényelhetik a hatályos pénzügyi szabályok szerint. A Közgyűlés az elnök és az alelnök javára, valamint az Egyesület valamely tevékenységi körében rendszeresen foglalkoztatott munkatársak, tisztségviselők részére tiszteletdíjat, jutalmat állapíthat meg — az Egyesület vagyoni helyzetének függvényében.
4.) Összeférhetetlenségi szabályok.
a) Az egyesületi Elnökség valamint az Felügyelő Bizottság tagjai egymás-nak, valamint az Egyesület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szervezet dolgozójának közeli hozzátartozói nem lehetnek. Képviseleti joggal járó tisztséget csak olyan nagykorú, cselekvőképes tag tölthet be, aki nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt.
b) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
c) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
d) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
e) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
f) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
g) Az Egyesület testületi szerveinek határozathozatalakornem szavazhat az,
1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai, szolgáltatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben,
aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
h) Nem lehet az Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki: a vezetőség tagja;Az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alap-szabálynak megfelelő cél szerinti juttatást —, illetve az előzőkben írt személyek hozzátartozója.
i) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
j) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
k) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
l) Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása során közeli hozzátartozónak minősülő személyek körét a Polgári Törvénykönyv 8:1.§-a szerint kell meghatározni.
5.) Jegyzőkönyvek, határozatok
a) Az Egyesület testületeinek üléseiről jegyzőkönyv készítendő. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen történtekre utalást. az elhangzottak lényegét a megnyilatkozó személy megjelölésével, valamint külön sorszámmal ellátva a Testület döntéseit (határozatok). Az egyes döntések mellett feltüntetendő a döntést támogatók, és ellenzők száma, lehetőség szerint személye. A jegyzőkönyvet az ülést vezető személy, és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A Közgyűlésről készült jegyzőkönyvet két jelenlévő tag hitelesíti. Őket a Közgyűlés bízza meg.
b) Az Egyesület testületeinek ülésén hozott határozatokat a jegyzőkönyvből kiemelten a Határozatok Tárában testületenként elkülönítve, ülésenként egytől kezdődő sorszámmal ellátva és az ülés dátumával törve külön is nyilván kell tartani. A Határozatok Tárából ki kell tűnnie a testületdöntései tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának (ha lehetséges, személyének). A határozatokat mindazokkal közölni kell, akikre azok jogot vagy kötelezettséget rónak. E feladatot az Egyesület elnöke látja el – oly módon, hogy a határozatot az érintetteknek a meghozatalt követő 15 napon belül postai úton megküldi. A határozatokat emellett az Egyesület hirdetőtábláján az elfogadást követően 15 napra ki kell függeszteni, továbbá – ha az Egyesület honlapja működik a honlapon 15 napra közzé kell tenni.
1/A A KÖZGYŰLÉS
1.) Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége.
2.) A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben jogosult dönteni.
3.) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.) Az egyesület alapszabályának elfogadása és módosítása.
b.) Az egyesület az Elnökség tagjainak, az Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása
c.) Valamely szövetséghez való csatlakozás, illetve abból való kiválás ki-mondása.
d.) Az egyesület megszűnésének, szétválásának, más egyesülettel való egyesülésének kimondása.
e.) A Vezetőség, az Felügyelő Bizottság beszámolójának megtárgyalása és elfogadása.
f.) Az Egyesület költségvetésének és éves beszámolójának, közhasznúsági jelentésének elfogadása.
g.) A tagdíj, pártoló tagdíj összegének megállapítása.
h.) A vezetőségi tag fegyelmi ügyében határozathozatal, másodfokon az egyesület tagjának kizárása, a tagsági jogviszony felmondása.
i.) Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
j.) A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
k.) Vállalat, vállalkozás alapítása, befektetési tevékenység elkezdése és folytatása, a befektetési szabályzat elfogadása.
l.) A végelszámoló kijelölése.
m.) Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal, illetve amelyben a döntés jogát magának fenntartotta.
4.) A napirend kiegészítése:
a.) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, két napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
b.) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. A kiegészített napirendet két napon belül igazolható módon megküldi az 1/A.7) pont szerinti címzetteknek...
c.) A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
5.) a.) Az egyesület közgyűlését legalább évente egyszer össze kell hívni.
b.) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha:
1) erre a Vezetőség határozata szerint szükség van;
2) a Felügyelő Bizottság indítványozza;
3) a tagság egyharmadának a cél megjelölésével írásban előterjesztett kérésére;
4) a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség javaslatára, illetve a bíróság döntése alapján.
5) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
6) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
7) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
c.) Az 5.b. bekezdés 5-7. pontjai alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
6.) A közgyűlést az egyesület elnöke hívja össze. Megtartásának feltételeiről az irodavezető, ennek hiányában az elnök gondoskodik, az időpontot, a helyet, a napirendet és a határozati javaslatokat tartalmazó meghívónak a közgyűlés napját legalább 15 nappal megelőző szétküldésével.
7.) A közgyűlésre meg kell hívni az egyesületi tagokat, a Vezetőség tagjait, a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait.
8.) A közgyűlés ülései nyilvánosak.
9.) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz.
A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat (lásd az összeférhetetlenségi szabályok V. 4. g) pontját), őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
10.) Ha a tagok a határozatképességhez szükséges számban nem jelennek meg, akkor a megismételt közgyűlést az eredeti napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, fél órával későbbi időpontra kell összehívni, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Erre az eredeti meghívóban utalni kell. A megismételt közgyűlésre újabb meghívót küldeni nem kell – feltéve, hogy az eredeti meghívó – határozatképtelenség esetére - tartalmazza a változatlan napirenddel tartandó közgyűlés időpontját is.
11.) A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni, vagy új szavazást kell tartani.
A közgyűlés háromnegyedes többségének egybehangzó akaratnyilvánítása szükséges: az alapszabály elfogadásához, módosításához. A háromnegyedes többség a közgyűlésen részvevő szavazásra jogosultak háromnegyedének egybehangzó akaratnyilvánítását jelenti.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12.) A jogszabályoknak megfelelően elkészített közhasznúsági jelentés és az éves beszámoló elfogadásáról az Elnökség általi előzetes megtárgyalást és a Felügyelő Bizottság jelentésének meghallgatását követően a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt
13.) Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság megválasztása is nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.
| |
|
|
|
Naptár |
|
2025. Január
H | K | S | C | P | S | V | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 |
|
| | |
|
Ügyfélfogadás |
|
Ügyfélfogadás
Telefonos
Egyeztetés
alapján
Tel:
20/955-05-94
| |
|
Gondolatok |
|
Weöres Sándor
A vak
A fehér szín milyen lehet?
mint sima ablaküvegen
ha végighúzom a kezemet.
A kék mily képzelet?
mint távoli búgó zene
ha lágyan tölti fülemet.
És a lila?
mint édesség, vagy ánizs íze,
muskotály és vanília.
S a sárga?
talán falusi udvaron
kisrécék hápogása.
A barna?
ha földön fekve mozdulok
s göröngy nyom oldalamba.
A zöld?
illatos réten heverek,
elevensége teletölt.
Hát a piros?
mint húsomban a fájdalom,
szúrós és nyilalós.
S a fekete?
mint tompa csönd közel
és messze,
se éneke, se üteme.
Jó lenne, ha tudnék már mást is írni,
Nem csak olyant amin jót lehet sírni!
Csak az őszről, az elmúlásról.
Ideje lenne írni másról!
Vidáman élem a napokat,
Nevetünk sokszor nagyokat,
Barátaimmal összeülve,
De utána, itt az este.
Akkor már egyedül kell lennem
És hülye gondolatok születnek bennem!
Ekkor lesz mindig bús a nóta.
Így megy ez már évek óta.
Véget kell ennek mostmár vetnem,
Csak a rózsákra emlékeznem.
Odakinn a napsugár ragyog,
Én még csak 75 vagyok!
Farsang lesz és megyek Vácra!
Sorstársaimmal megyek a táncba!
Minden bohóságon, jót nevetünk,
És érezzük, az Isten van velünk!
(Böske)
| |
|
|